A 80 éves múltra visszatekintő magyar űrkutatás Bay Zoltán fizikus híres holdradarkísérletével vette kezdetét. Bay Zoltánnak és kutatótársainak a világon az elsők között sikerült rádióhullámok segítségével megmérni a Föld és a Hold távolságát.  Büszkék vagyunk arra, hogy napjainkra mintegy 140 magyar berendezés működött és működik a világűrben, ami a magyar mérnökök tudását dicséri. Ezen értékes tudás fejlesztésével további jelentős sikereket érhet el hazánk, amely emeli a magyar társadalom életminőségét.

A magyar űrszektorért 2018 óta a Külgazdasági és Külügyminisztérium felel. Az elmúlt 6 évben számos, stratégiai jelentőségű előrelépés történt e területen és Magyarország űrkutatásra szánt ráfordításai meghozták az eredményt. A magyar Kormány 2021-ben fogadta el Magyarország első Űrstratégiáját.  E stratégiai dokumentum megállapításaival és célkitűzéseivel összhangban kulcsfontosságúvá vált egy olyan interdiszciplináris tudásplatform létrehozása, amely a magyarországi egyetemek űrképességeit összehangoltan és koordináltan kapcsolja össze. Ennek érdekében 2021-ben a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Innovációs és Technológiai Minisztériummal együttműködésben országos felmérést végzett, amely eredményeképpen 17 olyan magyar egyetemet azonosított, amelyek űrkutatási kompetenciával rendelkeznek. Ezek az egyetemek közösen határozták meg azt a 4 tudományterületet, amelyek magukban foglalják a műszaki tudományokat, a természettudományokat, az orvos- és egészségtudományokat, valamint a társadalomtudományokat. Az egyetemek közötti példaértékű együttműködésnek köszönhetően a 2022/2023. tanévben interdiszciplináris űrtudományi továbbképzési programok indultak. A szakirányú továbbképzési programokat a 2022. március 16-án megalakult és a 2024. július 11-én 4 további magyar egyetemmel kibővült UniSpace Magyarország Konzorcium tagjai dolgozták ki, amely szakmai partnerei a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Miniszterelnökség.

A UniSpace felsőoktatási innováció különlegessége az is, hogy a kutatási, oktatási és ipari szféra szakember gárdája a Külgazdasági és Külügyminisztérium Űrkutatásért és Űrtevékenységért felelős Főosztálya felkérésére Magyarország Űrstratégiájának kidolgozásában is részt vett. Végső soron e több éves átfogó és hatékony együttműködés eredményeként jöhetett létre a UniSpace Magyarország Konzorciumban megvalósult magyar felsőoktatási innováció.

Az Űrtechnológiai szakember képzést a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Űrtudományi szakember képzést az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Innovatív táplálkozástudományi és űregészségtudományi szakember képzést a Debreceni Egyetem, valamint a Világűrpolitikai tanácsadó képzést a konzorciumvezető Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezeti.

A magyar űrszektor elmúlt években – pandémiai ideje alatt – elkönyvelt sikerei közé tartozik az új magyar nanoműholdak pályára állást követő sikeres üzemelése, a Nemzetközi Űrállomáson eredményesen elvégzett  űrkémiai gyógyszerkísérlet, valamint a nemzetközi fórumok – így a 2022-ben létrejött Európai Unió űrprogramjának végrehajtására szakosodott Űrprogramügynökség (EUSPA) – munkájába való sikeres bekapcsolódás, és az Európai Űrügynökség (ESA)  jövőbeli stratégiai prioritásait bemutató Agenda 2025 dokumentum Magyarországgal közös kidolgozása. Az új magyar kutatóűrhajós misszió – Hungarian to Orbit (HUNOR) kivételes lehetőség a hazai űrszektor tudástőkéjének fejlesztésére és a nemzetközi programok keretében megvalósuló tudományos kutatási missziókba való mélyebb bekapcsolódásra, amelyből nemcsak a hazai felsőoktatási intézmények, hanem a hazai űrszektor szereplői is hosszú távon profitálhatnak. A NASA bejelentése szerint a második magyar űrhajós az Axiom Space Ax-4 missziójával utazik, a start 2025-ben várható.

Magyarországon megnövekedett az űrkutatás jelentősége. Ezt jól mutatja, hogy az utóbbi években hatszorosára emelkedtek Magyarország Európai Űrügynökség (ESA) befizetései, ami a regionális középmezőnyt jelenti. A megtérülési mutatónk 0,43-ról 0,9 fölé emelkedett, ami alátámasztja, hogy egyre több hazai egyetem, kutatóintézet és egyéb szereplő kapcsolódik be sikeresen az európai missziókba nyertes pályázataival. Emellett az elmúlt 6 évben bejegyzett űrkutatással (is) foglalkozó kutatóhelyek, egyetemek, vállalkozások száma több mint háromszorosára nőtt Magyarországon. Az ESA a 2018-24 időtartamban többszáz szerződést kötött magyar szereplőkkel, és az ESA nyilvántartásban a 2015 évi 24 magyar űrhöz kötődő entitáshoz képest 2024-ben már 168 magyar entitást regisztráltak.

Az épülő-fejlődő hazai űr-ökoszisztémában kulcsszerepet tölt be az innovatív, országos összefogáson alapuló UniSpace Magyarország Konzorcium. E nemzeti kezdeményezés érdemben támogatja napjaink egyik leginnovatívabb területének, az űrszektornak a szakemberutánpótlását és a kutatás-fejlesztési tevékenységét.

Dr. Horváth Bianka
UniSpace programigazgató
Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Képzési programok

BME Űrtechnológiai szakember szakirányú továbbképzés

A képzés olyan diplomásoknak szól, akik már rendelkeznek alapvető egyetemi szintű műszaki ismeretekkel és kompetenciákkal, és az űrtechnológia területén szeretnének mélyebb ismereteket és készségeket szerezni. A képzések profilját és tematikáját a konzorcium tagjai egymással egyeztetve alakították ki; a képzési programban, meghatározott arányban, más konzorciumi partner(ek) tárgyainak felvétele is szerepel.

Az BME űrtechnológiai szakember szakirányú továbbképzésének célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az űrtechnológia alapjaival és alkalmazásaival, az űreszközök üzemeltetésével, tervezésével és gyártásával. A közös modulra épülő két félév során levelező munkarendben, magyar nyelven tanulhatnak a hallgatók űrtechnológiát, földmegfigyelést, rakétatechnikát, űrrobotokról és manipulátorokról, továbbá megismerkednek az űrtávközlés alapjaival, illetve a design thinking alkalmazásával az űrkutatásban. A képzésen tizenegy egyetem oktatói adják át tudásukat.

Szakfelelős: Dr. Bacsárdi László

DE Innovatív táplálkozási és űregészségtudományi szakember szakirányú továbbképzés

A képzés olyan diplomásoknak szól, akik agrár, orvos- és egészségtudományi vagy természettudományi mesterképzésben (korábban egyetemi szintű képzésben) szereztek diplomát, és szakterületükön legalább kétéves szakmai tapasztalattal rendelkeznek. A képzések profilját és tematikáját a konzorcium tagjai egymással egyeztetve alakították ki; a képzési programban, meghatározott arányban, más konzorciumi partner(ek) tárgyainak felvétele is szerepel.

Az DE innovatív táplálkozási és űregészségtudományi szakember szakirányú továbbképzésének célja az élő természettudományokban, azon belül is a táplálkozástudományban és az egészségtudományban jártas szakemberek képzése, akik multidiszciplináris megközelítésben képesek az emberek hosszan tartó űrutazásával, illetve exoplanétákon történő tartózkodásával kapcsolatos ilyen jellegű problémák kezelésére. A hallgatók az űrorvostanról, az űrtelemedicináról, az űrmezőgazdaságról, az űrgyógyszerészetről, az űrélelmezésről, illetve az extrém és szokatlan terek környezetpszichológiájáról tanulhatnak. A képzésen kilenc egyetem oktatói adják át tudásukat.

Szakfelelős: Dr. Csernoch László

ELTE Űrtudományi szakember szakirányú továbbképzés

A képzés olyan diplomásoknak szól, akik már rendelkeznek alapvető egyetemi szintű fizikai és matematikai ismeretekkel és kompetenciákkal, és az űrtudomány területén szeretnének mélyebb ismereteket és készségeket szerezni. A képzések profilját és tematikáját a konzorcium tagjai egymással egyeztetve alakították ki; a képzési programban, meghatározott arányban, más konzorciumi partner(ek) tárgyainak felvétele is szerepel.

Az ELTE űrtudományi szakember szakirányú továbbképzésének célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az űrtudomány alapjaival és alkalmazásaival. A közös modulra épülő két félév során levelező munkarendben, magyar nyelven tanulhatnak a hallgatók asztrofizikát, űrfizikát, űrkémiát, megismerkednek a távérzékelés és az űridőjárás alapjaival, releváns űrbiztonsági kérdésekkel és a mesterséges intelligencia alkalmazásával az űrkutatásban. A képzésen hét egyetem oktatói adják át tudásukat.

Szakfelelős: Dr. Lichtenberger János

NKE Világűrpolitikai tanácsadó szakirányú továbbképzés

A képzés olyan társadalomtudományi területen végzett diplomásoknak szól, akik már rendelkeznek alapvető egyetemi szintű közgazdasági és jogi ismeretekkel, kompetenciákkal, és a világűrpolitika, űrgazdaság, űrdiplomácia területén szeretnének elhelyezkedni, készségeiket fejleszteni. A képzések profilját és tematikáját a konzorcium tagjai egymással egyeztetve alakították ki. A képzési programban, meghatározott arányban, más konzorciumi partner(ek) tárgyainak felvétele is szerepel.

Az NKE világűrpolitikai tanácsadó szakirányú továbbképzésének célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a világűr emberi felhasználásának jogi, politikai és gazdasági aspektusaival. A közös modulra épülő két félév során levelező munkarendben, magyar nyelven tanulhatnak a hallgatók nemzetközi- és világűrjogot, űrgazdaságtant, nemzetközi üzleti kommunikációt, űrszektor finanszírozást, innováció- és pályázati menedzsmentet, megismerkedhetnek releváns biztonság- és védelempolitikai kérdésekkel, az űrszektor és a gazdasági fejlődés, illetve fenntarthatóság, klímaváltozás közötti összefüggésekkel. A képzésen tíz egyetem oktatói adják át tudásukat.

Dr. Bartóki-Gönczy Balázs